MCC Budapest Summit: Így állhat Magyarország a technológiai fejlődés élére

Meg kell őrizni a technológiai fejlődés és a társadalmi béke közötti egyensúlyt.

Az oktatástechnológia lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgettek a nemzetközi konferencia résztvevői.
A digitális eszközök oktatásban betöltött szerepéről szólt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Summit hatodik panelbeszélgetése, amelynek keretében nemzetközi szakértők ütköztették álláspontjaikat az oktatástechnológia (ed tech) lehetőségeiről és veszélyeiről.
Glenn Fahey, az ausztrál Centre for Independent Studies oktatási programjának igazgatója rámutatott: bár a technológia jelentősen bővítette a tartalomhoz való hozzáférést, gyakran az elmélyült tanulás rovására az élményszerűséget helyezi előtérbe.
Ésszerű, célzott szabályozást sürgetett, és pozitív példaként említette az ausztrál iskolai mobiltelefon-tilalmat, amely szerinte kimutathatóan javította az osztálytermi teljesítményt.
Catherine L’Ecuyer, az oktatástudomány és pszichológia doktora, a The Wonder Approach című bestseller könyv szerzője ennél is kritikusabb hangot ütött meg. Szerinte az ed tech fejlesztését gyakran kereskedelmi érdekek vezérlik, nem pedig pedagógiai megfontolások. Figyelmeztetett, hogy a digitális készségekre helyezett túlzott hangsúly elhomályosíthatja a kulturális műveltség és a kritikus gondolkodás jelentőségét.
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója régiós különbségekre hívta fel a figyelmet: míg Kelet-Ázsiában általánosabb a technológia iránti nyitottság, Európában inkább óvatosság jellemző. Kiemelte a pedagógusok és a család meghatározó szerepét a digitális környezetben történő nevelésben.
Avrum Tomer, a Kohelet Policy Forum oktatáspolitikai osztályának vezetője arra figyelmeztetett: az információk tömege nem egyenlő a tudással.
Szerinte önmagában a szabályozás nem elég – a szülők felelőssége, hogy irányítsák a gyermekek technológiahasználatát, és segítsék identitásuk és közösségi kötődésük kialakulását.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy önmagában az eszközök és internet-hozzáférés biztosítása nem csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket – sőt, megfelelő háttér nélkül azok el is mélyülhetnek. Kijelentették: a technológia nem helyettesítheti a tanárt, csupán támogathatja a munkáját.
A beszélgetés zárásaként a résztvevők a digitális készségek fontosságát hangsúlyozták, ugyanakkor kulturálisan megalapozott, óvatos megközelítést sürgettek. A jövő oktatását – fogalmaztak – nem a technológiai újdonságok, hanem a tartalom és az emberi kapcsolatok kell, hogy meghatározzák.
Ezt is ajánljuk a témában
Meg kell őrizni a technológiai fejlődés és a társadalmi béke közötti egyensúlyt.